Egy rosszul megtervezett felújítással hosszú évekre elavult, energiamegtakarítást és kibocsátáscsökkentést nem eredményező helyzetet konzerválhatunk. Ezért érdemes pár fontos dolgot szem előtt tartani, mielőtt belevágunk a felújításba!
Az elmúlt öt évben elképesztő nagyságrendben költött a lakosság olyan épületfelújításokra, amelyek energetikai szempontból teljesen hatástalanok voltak. Pedig egy átlagos lakóház esetében akár meg is lehetne felezni az energiafelhasználást egy megfelelően megtervezett felújítással.
Hazánkban a lakóingatlanok felelősek az energiafelhasználás 32%-ért és a szén-dioxid kibocsátás 36%-ért. A törvényileg meghatározott klímasemlegesség eléréséhez évi 100-130 ezer lakóépület mélyfelújítására lenne szükség 2050-ig.
A nagyjából 4 millió magyar lakás háromnegyede 1980 előtt épült, amikor még egyáltalán nem volt szempont vagy törvényi elvárás az energiahatékonyság. Ezért is jó hír az, hogy a legújabb adatok szerint 2016-2020 között a háztartások több mint fele végzett valamilyen felújítást.
Problémát jelent viszont az, hogy a felújításra szánt nagyságrendileg 2500-3000 milliárd forintból több mint 1000 milliárdnyi nem eredményezett szinte semmilyen energiahatékonysági előrelépést. Ennek több oka is van:
- a felújítások elsődleges célja általában nem az energiahatékonyság javítása,
- ennek megfelelően legtöbbször nem is készül energetikai terv a felújításokhoz,
- a felújítások sokszor csak a fennálló problémák kijavítására törekednek, nem pedig átfogó mélyfelújítások történnek.
A mélyfelújítások hiánya azért probléma, mert ha jól meg van tervezve, akkor ezzel 50-60%-os, sőt extrém esetben 80%-os energiamegtakarítás is elérhető. Másrészről viszont az eseti felújítások akár évtizedekre is konzerválnak fennálló problémákat.
Az otthonfelújítási programok esetében a támogatások semmilyen energiahatékonysági elvárást nem tartalmaznak. Pedig egy jól megtervezett energiahatékonysági felújítás minden szempontból a legjobb befektetés: egy átlagos magyar lakóépület energiafogyasztását legalább a felére lehetne csökkenteni, ami hatalmas megtakarítási potenciált jelent.
Jól megalapozott energetikai tervezés nélkül akár milliós összegeket dobhatunk ki az ablakon, ha nem szakszerűen, megfelelő alapanyagokkal és megfelelő sorrendben vagy megfelelően előkészítve készülnek el a munkák.
Mivel legtöbbször nem áll rendelkezésre akkora pénzügyi keret, hogy egyszerre valósuljon meg a hőszigetelés, a nyílászárócsere és a fűtéskorszerűsítés, jó megoldás lehet, hogy egy energetikai terv mentén, előre kidolgozott, egymásra épülő lépésekben valósuljon meg az egyes elemek felújítása, végül így is egy rendkívül takarékos és komfortos otthont eredményezve.
(Forrás)