Különleges ötlettel kísérleteznek a svéd városlakók, amely gyökeresen megváltoztathatja a jövő városképét. De mi is pontosan a „15 perces” és az „1 perces” város?
„A 15 perces város”
A 15 perces város koncepció lényege, hogy úgy alakítsuk át környezetünket, hogy 15 perces sétával minden szükséges szolgáltatót (orvos, bolt, iskola stb.) elérjünk. A koncepció szerint ezzel rengeteget javíthatunk a levegő- és életminőségen, hiszen ha ügyeink intézéséhez nincs szükségünk autóra, akkor gyalog és kerékpárral fogunk közlekedni.
„Az 1 perces város”
Svédországban még ennél is szűkebbre húzták a határt: minden utcát át akarnak alakítani, hogy létrejöhessen az egyperces város.
A Street Moves-nak elnevezett kezdeményezés a helyi kisközösségek (szomszédságok) számára teszi lehetővé, hogy beleszólhassanak abba, miként alakítják ki vagy át az utcájukat. A lakók konzultációk során véleményezhetik, hogy például hány parkolóhely legyen a házuk előtt.
AZ ÚJ SVÉD MODELLBEN MINDENKI MEGTERVEZHETI AZ UTCÁJÁT
Az egyperces város koncepciót jelenleg négy utcában tesztelik Stockholmban. A végső cél szerint az elkövetkező évtizedben minden utcát át akarnak alakítani, hogy Svédországban minden utca egészséges, fenntartható és életteli legyen 2030-ra.
A 15 perces város koncepcióval szemben a svéd egyperces város modell azt javasolja: a küszöbünk előtti terület az ideális hely arra, hogy a városvezetés újfajta, közvetlenebb módon teremtsen kapcsolatot az ott élőkkel.
Az utca nem pusztán közlekedésre és autótárolásra való aszfaltcsík
Az utca az alapegysége a jövő lehetséges társadalmi normájának, kultúrájának. Az újragondolt utca a közösség létfontosságú kapcsolódási tere.
A projekt vezetői olyan utcabútorkészletet fejlesztettek ki, amely akkora, mint egy-egy parkolóhely. A tömör fenyőtalapzaton álló egységek aszerint alakíthatók, amire igény van az adott szomszédságban: kerékpár- és rollertároló, pihenőpad, játszózug gyerekeknek vagy elektromosautó-töltő. Az egybefüggő rendszer elemeit átrendezhetjük, átalakíthatjuk, bővíthetjük vagy lebonthatjuk igény szerint.
A tervek szerint a svéd városok a maguk ízlésére alakíthatják az utcabútor-rendszert, természetesen minden utcában egyeztetve a lakókkal, a gyerekeket is beleértve. Például egy metrómegálló szomszédságában inkább több kerékpártárolót szeretnének az emberek, míg ahol sok kávézó van, ott több padot. Egyes egységekbe növényeket is lehetne ültetni.
A lényeg, hogy a lakók utcaszakaszról szakaszra maguk alakíthassák ki a környezetüket az aktuális igényeiknek megfelelően. Az utca berendezése időről-időre változhat, akár évszakonként is.
Sőt, tévedni is szabad: az utcaberendezési egységek igazi célja, hogy lehetőséget adjanak egy jó beszélgetésre, amelynek során az utcában élők és a járókelők közösen megvitathatják az utcák jövőjét.
(Forrás: 365.reblog.hu)