A globális szén-dioxid-kibocsátásban az ipar után második helyen a fűtés áll. A korszerűtlen energetika nemcsak környezetszennyező, hanem a pénztárcánkat is fölöslegesen terheli. Magyarországon az összes felhasznált energia fele megy el fűtésre, ráadásul a nem megfelelő szigetelésű épületek miatt jórészt fölöslegesen. De egy jól megtervezett passzívházzal a fűtésszámlánkat akár le is nullázhatjuk!
Mi is az a passzívház?
Nagy valószínűséggel mindannyian találkoztunk már a „passzívház” kifejezéssel, ennek ellenére előfordulhat, hogy még nem világos, pontosan mit jelent a fogalom. Röviden lényeg: olyan ház, amely nem szorul külső energiaforrásra.
A passzívház viszonylag új, az elsőt 1990-ben építették Damstadtban. Azóta több mint 45.000 ilyen épület jött létre, elsősorban Németországban, Ausztriában és Svájcban. A skandináv területeken is egyre népszerűbb. Szigorú követelményeknek és pontos méréseknek kell megfelelni, hogy házunk elnyerje a „bevizsgált damstadti passzív” minősítést, ami egyébként komolyan és tartósan megnöveli ingatlanunk értékét. Egy ilyen ingatlan energiafogyasztása rendkívül alacsony: évi 15 kWh/m².
Passzívirodák és lakóparkok
Az is gyakori tévedés, hogy csak luxus és futurisztikus ingatlanok épülhetnek ilyen módszerrel. A teljesen átlagos házra vágyók és a modern építészet kedvelői is megtalálhatják benne a számításukat.
A dán Esbjerg kikötővárosban található négyszintes, kör alakú passzív irodaházat 2014-ben adták át. A több mint 9000 m2-es épületben 420 személy dolgozik, és a szervertermekben keletkező hő fűti az irodákat. Nem elég, hogy nem keletkezik káros anyag a létesítmény működtetésekor, a napelemek még plusz energiát is termelnek.
Már hazánkban is van olyan kivitelező, aki vállalja passzív irodaház építését is, szóval van ok a bizakodásra, hogy ez az építkezési eljárás is egyre népszerűbb lesz.
(Forrás)