Érdekes kísérlet bizonyítja, hogy milyen „zöld” megoldással lehet spórolni a fűtési számlán, miközben az épületek is csinosodnak.
A kísérletet a brit Plymouth Egyetemen végezték el: a kampusz területén az egyik épület nyugati falának felére egy különleges homlokzati molinót feszítettek fel: a filcből készült molinón sok-sok zseb volt, amelyet földdel töltöttek meg és növényekkel ültették be. Az összhatás egy egybefüggő „élőfal” lett, csupa zöld növényből.
Már a látvány is esztétikus, de nem pusztán ez volt a cél. A homlokzat másik felén ugyanis meghagyták az eredeti vakolatot, hogy össze lehessen hasonlítani a két felület hőszigetelő képességét. Öt hetes mérés után kiderült, hogy a zöld falburkolat 31,4 százalékkal csökkenti a falon keresztüli hőveszteséget a hagyományos vakolathoz képest.
Ahhoz, hogy elérjük, hogy csak annyi legyen a szén-dioxid-kibocsátás, mint amennyit meg is lehet kötni (vagyis hogy megvalósuljon a nettó zéró kibocsátás), sok ilyen okos fejlesztésre van szükség.
Habár a szabályozások szinte már mindenhol előírják az új építésű épületek hőveszteségének csökkentését, a meglévő régi épületek rengeteg fűtési energiát igényelnek, és ezáltal fokozzák a szén-dioxid-kibocsátást. Létfontosságú, hogy fejlesszük a meglévő épületek hőmegtartó képességét ahhoz, hogy elérjük a nettó zéró karbonkibocsátást, és csökkentsük az emelkedő energiaárak miatti fűtési szegénység kockázatát.
Az Egyetem kutatásának kettős célja volt az élő növényekkel történő beültetéssel: egyrészt csökkenteni akarták a fűtési hőveszteséget, másrészt segíteni szerették volna a levegőből a szén-dioxid megkötését.
A városi lakosság száma folyamatosan növekszik. A zöld infrastruktúra olyan természetes eredetű megoldás, amely lehetőséget kínál a klímaválság, a légszennyezés és a biodiverzitás-veszteség hatásainak mérséklésére, miközben alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett biztosít gazdasági növekedést.
Az élő növényfalak javítják a levegőminőséget, csökkentik a zajt, hozzájárulnak az egészség és a testi-lelki jóllét (well-being) fejlesztéséhez. Kutatásunk igazolta, hogy a zöld fal csökkenti a régebbi épületek karbonlábnyomát is az energiaigény mérséklésével.
(Forrás)