A legolcsóbb, mégis a leghatékonyabb megoldás a házfalra

Sokszor gondoljuk úgy, hogy aminek alacsony az ára, az nem lehet a legjobb megoldás se az otthonunkban, se a környezet számára. Mégis, van egy olyan hőszigetelő anyag, amire mindkettő igaz: alacsony az ára és környezetkímélő. Ráadásul még energiahatékony is!

Kis ökológiai lábnyom

A 21. századi építőipar legkevésbé környezetterhelő hőszigetelő anyagát, a polisztirolt (EPS) először 2015-ben a bonni ECO (Építőanyagok Környezetvédelmi Szervezete) minősítette kiemelkedően környezetbarát szigetelőanyaggá az anyag – a gyártástól az újrahasznosításig terjedő – teljes életciklusát tekintve. 

2018-ban ezt az állítást egy minden eddiginél összetettebb vizsgálat is megerősítette, amely szerint más hőszigetelő anyagokkal összevetve a grafit adalékos polisztirolhab kicsiny ökológiai lábnyomával még a természetes alapanyagú hőszigeteléseket is maga mögé utasított.

Egy literből kétszázat

A polisztirol hőszigetelés gyártásához ugyan valóban egy nem megújuló energiaforrás, kőolaj szükséges, de amit elvesztünk a réven, azt sokszorosan visszakapjuk a vámon! Egyetlen liter kőolajból készített EPS hőszigeteléssel ugyanis 200 liter fűtésre felhasznált kőolaj takarítható meg (ami közel ugyanannyi köbméter földgázt jelent). 

A gyártás önmagában nem jár komoly környezetszennyezéssel: a termékek jellegzetes szerkezetét a polimerek habosításával érik el, majd az összetapadt buborékokból álló anyagot formázzák és vágják. A gyártás során keletkező maradékot általában már a gyártóüzemben újrahasznosítják. A keményhab táblák 98%-ban levegőből állnak, emiatt különösen könnyűek – ezáltal mozgatásuk kevesebb energiát igényel a járművektől a szállításukkor, így csökkentve a környezetre rótt terheket.

A fő újrahasznosító az építőipar

Házak csomagolásához nem „mezei” csomagolóanyagot vetnek be, a hőszigetelésre használt EPS nem azonos a mindennapi életben használt polisztirollal – egy lényegi különbség például az, hogy előbbit égésgátlóval is kezelik, míg utóbbinak erre nincs szüksége. Ám a hőszigetelési célú polisztirolt éppolyan sokoldalúan újra tudják hasznosítani: a kibontott táblák általában alsóbbrendű hőszigetelésként, vagy – ledarálva és cementtel keverve – a nálunk is használt könnyűbeton alkotóelemeként kezdenek új életet. 

Az őrléskor keletkezett finom port a téglagyárak használják pórusképző anyagként, vagy a vakolóanyagba keverve szigetelőanyagként hasznosítják. Érdekesség, hogy Németországban újrahasznosító kamionnal oldják meg a bontás helyszínén a feldolgozást, így az átvételi helyre történő szállítással sem terhelik a környezetet. Ausztriában pedig az EPS hulladék olyan keresett, hogy csak nagyon kis mennyisége kerül építési törmelékkel keverve a hulladéklerakóba, sőt, évente több, mint 100 000m³ EPS hulladékot még importálnak is az újrahasznosító üzemek.

Az EPS az összes települési szilárdanyag-hulladék tömegének és térfogatának kevesebb, mint 1% -át teszi ki. Mivel minden tonna EPS újrahasznosítása 25 hektoliter olajat takarít meg, érdemes figyelmet fordítani a szelektív gyűjtésére.

Az elérhető energiahatékonyság

A 100%-ban újrahasznosítható polisztirol hőszigetelést mégis alacsony ára és optimális energiahatékonysága emeli a bolygó jövőjének őrei közé. A nagy szilárdságú, nedvességgel szemben nem érzékeny EPS mérsékelt ára miatt széles körben elérhető. 

Nagy előnye az EPS-nek, hogy a táblák anyaga nem irritálja a bőrt, a légutakat vagy a nyálkahártyát, nem található bennük kipárolgó kötőanyag, vágásakor nem keletkezik por. Az EPS hőszigetelés élettartama megegyezik az épület élettartamával, és mindezen idő alatt nem csökken hőszigetelő képessége. 

Ha érdeklik az EPS-hőszigetelés részletei, kérjen árajánlatot a Mapei hőszigetelő rendszerére: https://ajanlatado.marelsoreveglegesen.hu/hoszigeteles

(A lakaskultura.hu cikke nyomán.)

Oszd meg te is